Oda -Vissza túra infói:

3 gyönyörű tó, 1 óriási vízesés, havas hegycsúcsok, bitang szép kilátás. Az ára pedig egy combokat próbáló emelkedő!

• Időtartam: 6,5 óra (oda vissza megállókkal, fotózással együtt)
• Nehézség: Közepes
• Táv: 18km
• Emelkedő 1400 m (sok)
• Megközelítés: Miskolcról 2h 35m / Budapestről 4h 10m / Győrből 4h 21m
• € eurót váltani nincs értelme, van kártyás fizetés
• A túra összköltsége: benzin + parkolás + wc

Figyelj rá, hogy megfelelő öltözetben lássatok neki a túrának! Sziklás terep is vár majd rátok így a bakancs kötelező! Ha pedig ősz vagy tavasz van mindig számolj vele, hogy a hegyekben SOKKAL hidegebb idő fog majd várni rátok!

 Indulás 

A túránk kiindulási pontjához Miskolcról indultunk. Az autóút körülbelül 3 és fél órát vett igénybe. Nem autópályán mentünk mert szerettük volna a kifelé úton jobban szemügyre venni a környéket és kicsit lazább meg-meg állogatós kirándulásként tekinteni az egész utazásra is. Viszont autópályán Kassa felé azért jóval gyorsabb utazással számolhatunk (2óra 35 perc). Visszafelé már mi is ezt az utat választottuk. De linkelem is a térképet 🙂 (Budapestről autópályán az út körülbelül 4 óra 10 perc de terveztem innen is útvonalat. ITT>> megnézheted!)

A kifelé út igencsak élményekben és látnivalókban gazdag volt. Ha nem vagytok restek kicsit korábban felkelni, hogy az autópálya nélkül tegyétek meg az utat szerintem nagyon megéri! Viszont jó kis szerpentines útszakaszok várnak majd rátok. Ha esetleg valaki a csapatból rosszullétre hajlamos akkor viszont inkább az autópályát javaslom! 🙂

 Érkezés a Csorba tóhoz (Szlovákul: Štrbské pleso)

A Csorba tónál egy hatalmas parkolóhoz érkeztünk ahol kényelmesen leparkoltunk mind a két autóval. Sorompós, zárt parkolóról van szó, a parkolás befejeztével egy automatánál lehetett kifizetni a parkolás díját bankkártyával. A parkolóban van mosdó lehetőség. A mosdónknál volt az egész kiruccanás alkalmával egyszer szükségünk € euróra mert a WC-s néni csakis készpénzben fogadta el az 1€-s használati díjat. Mindenhol máshol tudunk kártyával fizetni és nem volt szükség pénzt váltani.

A pakolóban egy rövid mosdószünet után fel húztuk bakancsainkat és neki is leselkedtünk az első kilométereknek. Legalábbis ez volt a terv de a parkoló és a tó között a sok kis büfé és szuvenír bolt csapatunk pár tagját néhol azért meg meg torpattkották. De ezt az akadályt legyőzve meg is kezdődhetett a túra a tó partjánál.

 Útvonal + Térkép 

(Pofon egyszerű, ha szeretnél sem fogsz eltévedni. De azért mellékelünk egy térképet, amit mobilodon is meg nyithatsz és követhetsz a túra folyamán. 😉 )

A mesebeli tavat körülölelő sétányon egy jobbos irányt vettünk. Jó darabon még nem számíthattok majd földútra. Jól kiépített, aszfaltozott vagy murvás, gyalogos útvonalon haladtunk még egy kicsit de a lélegzetelállító látványvilágot és az élményfaktort egyáltalán nem rombolta. Így októberben is igen szép számmal voltak jelen turisták és az séta első szakaszában egy picit még talán zavart is a nagy ember áradat. De ne aggódjatok amit letértünk az aszfaltozott útvonalról máris megcsappant az emberek száma és már csak hébe-hóba suhant el velünk szemben egy-két hasonló kirándulós csapat vagy család.

Az útvonalat követve az első megállóhelyünk a Szkok-vízesés lábánál volt. (A vízesésig télen is járható az út.) A vízesés tetejéhez érve nagyon szuper ki kilátás várt minket. Viszont így októberben a sziklák gyakran jegesek és csúszósak voltak. A vízesés környékén főként. Mindenki nagyon óvatos legyen!

Ha nem októberben leselkednétek a túrának linkelek egy 3D képet hogy néz ki igazán jó időben:

A Szkok-Vízesés után a Fátyol tó lesz a következő látnivaló. A túra ezt követően kezdett érdekessé válni. Hatalmas sziklákon lépkedve haladhattunk tovább. Oda kell figyelni hogy lép az ember de szerintem ez is egy külön kis élmény volt. Bokaficamosaknak csak óvatosan 😉

Ahogy a Szentiványi-tó felé haladtunk egyre hűvösebbé vált az idő és a hó is egyre nagyobb volt. Bár a jól kitaposott utakon nagyon nagy akadályba nem ütköztünk. Szentiványi-tóhoz az utolsó 200 méter viszont még igen rizikós volt így októberben. A nagy hóban nehezen tudunk felkapaszkodni a nagyon meredek útvonalon. Ahol pedig ki volt taposva az út ott nagyon csúszott. Ilyen meredek leejtőm már megcsúszni nem lett volna nagy buli. De szépen felaraszoltunk és kiszuszogtuk magunkat a tó partján.

A túránk célpontjánál ahogy megpihentünk egy fél órára eljött a pillanat, hogy összekészüljünk és elinduljunk visszafelé.

Az időjárás remek volt ugyan de már érződött, hogy közeleg a napnyugta és vissza kell érnünk a városba mielőtt teljes lenne a sötétség.

Persze visszafelé is volt min legeletetnünk a szemünket. Az igazán meglepő az volt, hogy még mi kicsit izgulva, csipkedtük magunkat. Látva az este közeledtét, még mindig voltak családok, akik lezser ruházatban éppen a Fátyol-tó felé igyekeztek. De mindenhol akadnak extrém arcok.

Visszaérve az autóinkhoz egy rövid 2 és fél órás utazás után már a kanapénkon henyélve nézegethettük az új élményünk alatt készített indokolatlan mennyiségű fotót.

Ha ti is nekirugaszkodnátok ennek a kis túrának, öltözzetek fel rendesen! Aztán iratok egy véleményt itt lent, hogyan sikerült a kiruccanás!